Közösségi rajz

-hogy valóban résztvevők legyenek, akik eljöttek a rendezvényedre.

Akartunk egy cikket írni az egyre népszerűbb “Közösségi rajz” szolgáltatásunkról és jó ötletnek tűnt, hogy Strenner Szilárdra -a Grafacity ügyvezetőjére- a reggeli kávéjánál csapjak le és kikérdezzem erről. Íme:

Juli:Mi is ez a “Közösségi rajz”, Szilárd?

Szilárd: Ez egy igazi bevonós kiegészítő szolgáltatás nagyrendezvényeken, vagy bárhol ahol fontos az, hogy a résztvevők hallathassák a hangjukat. Szemben a frontális előadás jegyzetelésével, itt ténylegesen a résztvevőket szólítjuk meg, kiemeljük őket a kávéra várakozók sorából, megszólítjuk a szünetben a közösségi rajz körül kiváncsiskodókat (valakit a tömegből). 
Őket kérdezzük meg, az ő történeteik kerülnek a papírra. Élünk a nagyítás eszközével, humorral, olyan dolgok is elhangozhatnak itt, amik a pódiumról nem mondhatóak ki.

J: Hol és mikor történik ez?

Sz: A szünetekben vagy a rendezvény előtti érkező időszakban, vagy a rendezvény után, amíg még tartanak a szendvicsek. Ott történik, ahol az emberek vannak, ahol hömpölyög a tömeg.

J: Tehát az illusztrátorok nem várnak arra, hogy valaki odamegy hozzájuk, hanem megszólítják az embereket, beszélgetést kezdeményeznek és aztán a beszélgetés egy pontján rajzolni kezdenek?

Sz: Igen, és az illusztrátotorok azokat a kérdéseket teszik fel, amire minden szervező/megrendelő kiváncsi, miért jött, hol hallott a rendezvényről, hányadszor van itt, vagy ha már folyik egy ideje az esemény, akkor mi volt a legfontosabb benyomása, mit visz haza, mi inspirálta, mi tetszett, melyik volt a program legértékesebb része. Mi az, amit mától másképpen csinál majd, mi változott a gondolkodásában? Például a háziorvosok számára szervezett konferencián kifejezetten már a változásokról beszélgettünk a résztvevőkkel. Arról, hogy a mindennapi praxisában mit fog változtatni másnaptól a résztvevő orvos. Persze, hogy örül az ügyfél, ha azonnal látja a rendezvény hatását.

J: Ez szolgálhat egy kvalitatív kutatás eszközeként is?

Sz: Igen, hiszen az egyének történetei jöhetnek fel, az egyéni vágyaknak, elképzeléseknek ad teret a közösségi rajz papírja. Mint például a római parti egyik legutóbbi munkánkon, ahol az utca emberét kérdeztük, hogy hogy nézzen ki a Római-part azon része, amelyet a Főkert Nonprofit Zrt. éppen átépíteni szándékozik.

Nagy méretű templéteket készítünk a közösségi rajzhoz. Ez valójában egy keret, a hívókérdés és tér a válaszoknak.

Ebben az esetben a járókelőket szólította meg kollégánk Szádeczky-Kardoss Glória.

Az embereket érdekli mások vélemyénye, erre építhetünk.

J: Hogyan indult nálad ez?

Sz: Az egész akkor kezdődött, amikor 2004-ben Berlinben a vizuális jegyzetelők világkonferenciáján jártam. Akkor már évek óta rajzoltam “falakon” és hát Berlinben van egy világszerte ismert fal. Úgy gondoltam kihagyhatatlan, hogy én ezen a falon jegyzeteljek, kigörgettem hát a falon a nagylapot és arról kérdeztem az utca emberét a nyugati falnál, hogy: “Mit gondolsz szabadságról?” Megdöbbentő volt, hogy omlottak a szavak a sokféle arra járóból, helyiekből és a világ különböző pontjaiból érkező túristákból. A gyerekek pedig alig tudták abbahagyni a rajzolást.

J: Tehát a résztvevő számára ez egy lehetőség, hogy megszólaljon, kifejezze magát, elmondja a véleményét. Ez felszabadító lehet egy eseményen, ahol főként arra van lehetősége, hogy másokat hallgasson és próbáljon megérteni?

Sz: Igen, a résztvevők örülnek ennek. Míg eddig, a hagyományos konferenciákon az előadó előadott, és onnan jött a “megmodás”, esetleg az ő történeteiket rajzolták le (maximum) – itt most “kibontakozhat” a “kis” résztvevő, elmondhatja óhaját, sóhaját, örömét. Az illusztrátor amint formába ölti a történetet, megrajzolja, egy szinttel feljebb is emeli azt.

J: Tényleg, van olyan, hogy a résztvevők kicsvarják a rajzolók kezéből a tollat?

Sz: Van az a verzió, amikor olyan jellegű rendezvényen vagyunk, mint például a Tedex, ami hangulatot csinál, ahol az emberek inspiráltak, lelkesek, energiáik szabadulnak fel, cselekedni akarnak, kifejezni a saját gondolataikat. Ilyenkor előfordul, hogy kicsavarják a kezünkből a filceket, rajzolni kezdenek és a rendezvény végén úgy kell lerobbantani őket a papírról, hogy összecsomagolhassuk a táblánkat. Sztenderd konferenciákon ez azért nem jellemző, esetleg diákoknak szervezett eseményeken.

J: Ahol az illusztrátor rajzol, ott a pár perces beszélgetés alatt a rajzoló kiemel egy momentumot, történetet, jellemző üzenetet és azt rajzolja meg. Végül lesz ebből egy egész? Mit lehet kezdeni az elkészült nagylappal?

Sz: Több példát tudok erről mondani a saját gyakorlatunkból. Az utólagos felhasználás főként attól füg, hogy van-e rá akarat, idő és energia. A lehetőségek tágak. Ahol van számottevő utánkövetés ott jól használhatóak a rajzok az utólagos kommunikációban, kiküldhetőek a résztvevőknek, felhasználhatóak a végső értékelésnél, vagy a következő esemény tervezésekor, promótálásakor. Előfordulhat, hogy a rajzok között van olyan emblemtikus lenyomat, ami a megrendelőnek különösen értékes, mert teljes mértékben lefedi az értékrendjét, elképzelését, vagy azt a történetet közvetíti ami nagy büszkeséggel tölti el. A Class Hungária Kft. rendezvényénél használtuk azt a módszert, hogy a résztvevők a rajzokról készített fotót, vagy a rajzokkal készített szelfit feltölthették közösségi oldalakra egy megadott hashteggel, így már a rendezvény alatt kerekedett egy ingyenes hírverés a Class Hungária Kft.-nek és a programnak. Persze a megosztáshoz a motivációt egy kitűzött díjjal is emeltük.
Előfordult az is a közelmúltban, hogy a megrendelőnk a rendezvény után a közösségi rajz keretében készült rajzokat használta a rendezvényből készült dokumentum illusztrálására, vagy a projekthez készülő könyv illusztrálásra. De persze ez nem a vége a felhasználhatóságnak, minden megbízás más, minden ügyfél más, ahol van lehetőség ott kitalálunk újat, kísérletezünk.

KÖME – Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületének a rendezvényén készült közösségi rajz. Többek között ezek a rajzok illusztrálják a projekt részeként megszületett kiadványt. 

A rendezvényen készült rajzok, frissek, hitelesek.

J: Mi legyen a záróüzenete ennek a kávézós riportnak?
Sz: Inkább most én kérdezném azon kitartó olvasókat, akik idáig bírták! A közösségi rajznak témája, hívókérdése van: Mik a ti kérdéseitek? A Ti konferenciátokon mit kérdznétek? Mit kérdezne a Ti ügyfeletek? Hogy használnátok a rajzokat?

 

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Strenner-Szekeres Juli és Strenner Szilárd

2019.10.11.

 

Legfrissebb bejegyzések

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

    Magamról

    2011-ben kezdtük el Magyarországon terjeszteni a Vizuális folyamatsegítést. Azon dolgozunk, hogy a vállalkozásokba, és a managementbe visszahozzuk a mindenkiben benne rejlő vizualitás, a szabadkézi rajz, mint kommunikációs technológiát és eszközt. A nemzetközi szinten elismert módszertan és kipróbált tudás megosztásával segítjük nagyvállalati vezetők és szakemberek munkáját. A Grafacity Visual Services csapata és tágabb szakmai közössége teszi lehetővé a tudásötvözést és a módszertan gyakorlatba ültetését.

    0 hozzászólás

    Egy hozzászólás elküldése

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Kapcsolódó Bejegyzések

    Jól áll nekünk a fekete

    A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány által létrehozott DemoLab (link to: https://demolab.hu) egy 2018. januárjában indult innovatív művészeti-pedagógiai kezdeményezés. 2019 szeptember 21.-én a program záróeseményét “tettük színessé”*.

    *Nem, ez így nem igaz, nem is tettük színessé, mert Galambos Ritával, az Alapítvány elnökével egyeztetve a fekete papír mellett döntöttünk.

    Vizuális Technikák Képzés nagyban nagypályásoknak

    Megszólal a telefon, ismerős HR-es kolléga hív: “Szilárd, láttuk a képzési felhívásotokat, izgalmasnak hangzik, de nekünk ez nem jó, mert ennyi ideje nálunk senkinek sincs, a mi embereink nem akarnak vizuálisan jegyzetelni. Ők belső képzéseket tartanak, beletapadtak a PPT-k világába. Meg vannak a sales-es kollégák, akik valami átütőbb prezentációs technikát szeretnének megtanulni. Nem szeretném, ha utazásra menne el az idejük, egyébként is többen vannak, mint amennyivel ti a képzést tartjátok. Ja és másnap már használják is azt, amit tanultak. Na és nálunk maximum flipchart méret van, filctollból alapszínek, és ebben az évezredben nem valószínű, hogy bárki pasztellal akarna maszatolni. Menni fog?”

    Aki ezzel hív, annak el tudom mondani, hogy mit tudunk ajánlani, aki meg ezzel nem hív fel, azoknak leírom, hogyan dolgoztunk Pakson.

    EODF éves konferencia

    Idén Budapest adott helyet a 2018-as European Organisation Design Forum éves konferenciájának, október 19-20-a között. Csapatunknak ez nem az első EODF-es közreműködése: 2013-ban, a Bécsben rendezett fórumon, illetve később a Kaptár Coworking Irodában rendezett Org Design WS-on is jelen voltunk. Öt év után örömmel ragadtuk meg a lehetőséget, hogy vizuális megoldásainkkal támogathassuk a közös gondolkodást.

    Közösségi rajz

    Akartunk egy cikket írni az egyre népszerűbb “Közösségi rajz” szolgáltatásunkról és jó ötletnek tűnt, hogy Strenner Szilárdra -a Grafacity ügyvezetőjére- a reggeli kávéjánál csapjak le és kikérdezzem erről.

    EMS Konferencia

    Az Európai Meteorológia Társaság meghívására vettünk részt a az éves konferenciájukon, melyet az idén Budapesten rendeztek. Ez volt az első alkalom, hogy az EMS vizuális jegyzetelőt hívott a rendezvényére, igy miénk volt a lehetőség, hogy az első benyomást megtegyük. Legfontosabb feldatunk volt a keynote előadások jegyzetelése és a plakát szekció számára egy reprezentatív nagy kép megalkotása.

    © 2018 Grafacity - Minden jog fenntartva! | Adatkezelési tájékoztató | ÁSZF | Designed by SMG